A legtöbben kanonizálással csillapítják a szűrők okozta fejfájást

A legtöbben kanonizálással csillapítják a szűrők okozta fejfájást

Joe Hall nemrég a Twitteren indított egy érdekes szavazást arról, hogy a SEO szakemberek milyen módszerekkel próbálják megoldani a szűrős navigáció okozta problémákat. A több, mint 300 válaszadó többsége (68,9%) a kanonikus címkéket választotta, amelyet a „noindex Robot Meta címkék” (18%) és a robots.txt-ben elhelyezett helyettesítő karakterek (13,1%) követtek.<br>   Egyértelműen látható tehát, hogy a legtöbben kanonizálással próbálják megelőzni a szűrős navigációból adódó fejfájásokat, de egyáltalán mit értünk szűrős navigáció alatt, és tényleg a kanonikus címkékkel együtt érdemes alkalmazni őket?
 

Mi az a szűrős navigáció?

A faceted navigation („szűrős navigáció”, habár nincs igazán magyar megfelelője) az, amikor egy oldal tartalmát különféle szempontok alapján szűrhetik és rendezhetik a felhasználók.
 
A legjobb példa erre egy webáruház, ahol a vásárlók megadhatják, hogy milyen paraméterek fontosak számukra („barna színű férfi cipők 41-43 méretben”), majd az ezek alapján szűrt termékeket sorba rendezhetik a legolcsóbbaktól a legdrágábbakig.
 
A lényeg tehát az, hogy ez a fajta navigáció szűrőkkel könnyíti meg a keresést a felhasználók számára.
 
A probléma csak az, hogy minden egyes szűrőkombináció (barna férfi cipők, fekete férfi cipők, fehér férfi cipők stb.) egy teljesen új oldalt generál, a maga egyedi URL címével (amiben általában a szűrőfeltételek szerepelnek).
 
Ez SEO szempontból rettenetes, hiszen minden ilyen szűrt oldal új tartalomnak számít a keresőmotorok robotjai szemében, amelyek megpróbálják majd indexelni ezeket. Minél több szűrőkombinációt kínálsz, annál több lehetséges oldal lesz majd, amikre a Google és más keresőmotorok robotjai elvesztegetik majd a feltérképezési keretüket. Ilyenkor könnyedén előfordul, hogy a Google indexébe nem kerülnek bele fontosabb oldalaid.
 
Régebben a Google és más keresőmotorok fogták, és beindexelték az összes ilyen szűrős URL-t, majd megpróbálták különféle long tail kulcsszavakra felsorolni őket a találatok között. Manapság már más a helyzet. A Google korábban már meg is kérte a webmestereket, hogy szíveskedjenek az ilyen tartalmakat elzárni a robotok elől.
 
A problémára más és más megoldásokkal álltak elő a webmesterek az évek során. A kérdés valóban komplikált, és sok SEO szakembernek rengeteg idejébe kerül kiválogatni azokat az oldalakat, amiket szeretne indexeltetni a sok közül.
 
Íme néhány további válasz a szavazás alatt:
 
Pavel Ungr válasza:

„Nos, mind a 3 módszer rossz, ha a szűrős navigáció összes kombinációjára használod őket. A noindex és a kanonizálás szörnyűek a feltérképezési keret szemszögéből. A Robots.txt jó, de nem minden kombinációra.”
 

Ian Lurie válasza:

ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1502183919063642112%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es2_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.seroundtable.com%2Fmost-seos-opt-to-canonicals-to-manage-faceted-navigation-33070.html
„Javascript onclick.”
 

Gianluca Fiorelli válasza Iannek:

„Én is így szeretem csinálni, azért, mert „relatíve egyszerű” visszaállítani az on clicket klasszikus href-re, amikor egy szűrt találat hirtelen relevánssá válik a keresési célokra.”
 

Jenny Halasz válasza:

 
ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1501973259729850396%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es2_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.seroundtable.com%2Fmost-seos-opt-to-canonicals-to-manage-faceted-navigation-33070.html
 
„És néhányan azt mondták, hogy attól függ, LOL.
 
Gondolj bele, hogy mely szűrt eredményeket kell indexelni és melyeket nem. A noindex felesleges, mert nem akadályozza meg a feltérképezést, a robots.txt pedig megakadályozza a feltérképezést, de nem garantálja a noindexet.”
 

Rob Woods válasza Jennynek:

„Igen és ha noindexet használsz, az nem akadályozza meg, hogy a linkek belső linkértéket örökítsenek át? Ha fel lehet térképezni őket, akkor továbbadják a linkértéket, de ha nem, akkor nincsenek benne az indexben.”