Negyed évszázadnyi SEO – A keresőoptimalizálás első 25 éve

Negyed évszázadnyi SEO – A keresőoptimalizálás első 25 éve

<p style="text-align: justify;">Manapság a keresőoptimalizálás egy teljesen hétköznapi folyamatnak számít, azonban ez a digitális marketingmódszer sem egyik napról a másikra jött létre. Az internettel közel egyidős eljárás már negyed évszázada velünk van, és ez idő alatt rengeteget változott, és fejlődött.</p> <p style="text-align: justify;">&nbsp;</p> <p style="text-align: justify;">Lássuk a kezdeteket, és azt a folyamatot, amely során a SEO azzá vált, aminek ma ismerjük &ndash; a digitális marketing egy alappillérévé.</p>

A kezdetek: 1991-2002

1991 augusztus 6-án Tim Berners-Lee létrehozta a világ első webhelyét, ami egy végeláthatatlan folyamat kezdetét jelentette. Idővel aztán a webes tartalmak gyarapodni kezdtek, és szükségessé vált előállni egy olyan rendszerrel, ami képes ezeket hatékony, átlátható módon felkínálni a felhasználóknak.

 

Létrejöttek tehát az első keresőmotorok, amelyek pontosan ezt a célt szolgálták. Az Excite például már 1993-ban beindult, és – akkor még forradalminak számító módon – kulcsszavak és backend optimalizálás alapján rangsorolta a tartalmakat. Nem sokkal később jött a Yahoo (1994) és idővel a Google (1997) is, amelyek a korábban lefektetett alapokra építkeztek és javították tovább a keresőélményt.

 

Egy nagyon vad, „törvénymentes” időszaka volt ez az internetnek. A keresőmotorok meglehetősen primitív szempontok alapján végezték a rangsorolást, és webmesterek és marketingesek ezt előszeretettel ki is használták kulcsszavak, címkék felhalmozásával, agresszív linképítéssel, és egyéb, ma már könnyedén szűrhető black hat taktikával.

 

Ha mindez nem lett volna elég, az algoritmusfrissítések között ilyenkor hónapok telhettek el, ami rengeteg időt hagyott az ilyen tisztátlan módszerek érvényesülésére.

 

A keresőforradalom: 2003-2005

Több évnyi fekete kalapozás után végül a Google döntött úgy, hogy drasztikusabban is fellép az etikátlan keresőoptimalizálók ellen. 2003-tól kezdődtek meg a Google SEO jelentősebb algoritmusfrissítései, amelyek célja a minőségi tartalmak előtérbe helyezése volt, ezzel egy hasznosabb, értékesebb keresőélményt nyújtva a felhasználók számára.

 

Idővel több keresőmotor is csatlakozott a Google szigorához, ami számos új keresőfunkció létrejöttét is eredményezte. Megjelent például a helyi SEO fogalma is, ami azóta is segít, hogy a márkák a közelben lévő ügyfelek szemei elé kerülhessenek, többek között például az online térképeken.

 

Megkezdődött a személyre szabottabb, vasmarokkal ellenőrzött keresés kialakulása, és továbbra is a visszahivatkozások játszották a főszerepet a rangsorolásban.

 

Folyamatos fejlődés: 2006-2009

A keresőtrendek és a felhasználói viselkedés változásai egy új, aktívabb keresőélmény megalkotását követelték meg. Ebben az időszakban egyesült a Google legtöbb keresőfunkciója egyetlen keresővé, egy helyen kínálva a híreket, a képeket, és a videókat.

 

2008-ban megszületett a Google Suggest, ami (korábbi keresések alapján) keresőjavaslatokat kínál a felhasználók számára, kibővítve ezzel keresési lehetőségeiket. Ezek a változások, karöltve a Google Analytics, a Google Trends, és egyéb adatelemző eszközök megjelenésével sokkal célzottabbá tették a keresőoptimalizálás menetét.

 

Folytatódott a zakatolás egy „személyre szabottabb internet”, irányába. A marketingesek új médiaformátumokat kezdtek el használni, hogy minél nagyobb láthatóságra tegyenek szert. A hangsúly egyre inkább a felhasználói szándék irányába mozgott, hiszen egyre többen kezdtek el olyan élményeket kínálni, amelyek az „azonnali jutalom” érzését keltik a felhasználókban.

 

A tartalom a király: 2010-2012

A tizedfordulót követően komoly változások vették kezdetüket a keresőoptimalizálás világában, amelyeknek köszönhetően a márkák kénytelenek voltak egyre inkább a minőségi tartalmakra fókuszálni.

 

A Google egyre szigorította a kulcssavakra, a tartalomminőségre, és a túloptimalizálásra vonatkozó szabályzatait, ami jelentős változásokat eredményezett az indexelésben, és a találatok rangsorolásában is. Azok a márkák, amelyek nem voltak hajlandók lépést tartani, és odafigyelni a minőségre, komoly lemaradást tapasztalhattak.

 

A keresőmotorok egyre nagyobb hangsúlyt fordítottak a használhatóság kérdésére, és egyre próbálták kiszolgálni a felhasználók kíváncsiságát, és kapcsolattartási igényeit. Megjelent például a Google Tudáspanel, ami azóta is a keresőtalálati oldalak jobb oldalán jelenik meg, és igyekszik minél több információt kínálni az adott kereséshez, gyakran feleslegessé téve ezzel az átkattintásokat.

 

Tovább fejlődtek a helyi keresések is, és a legtöbb céginformáció rendezettebben került be a találatok közé, továbbá bővült a keresőhirdetések funkcionalitása is. A Google találati javaslatainak „továbbfejlesztett” változata, a Google Instant azonnali találatokat kínált a felhasználók számára, miközben azok begépelték a keresőkifejezéseket.

 

Ahogy a közösségi média egyre nagyobb népszerűségre tett szert, a Google is megpróbálkozott csatlakozni a trendhez. Megjelent a Google+ és a +1 gomb is, amelyek fontos szerepet játszottak a tartalmak keresőláthatóságában.

 

Az optimalizálás továbbra is a minőségi, felhasználó-orientált megosztásra buzdító tartalmak körül forgott. A tartalmak megosztásával értékes visszahivatkozások jöttek létre, ami még több aktivitáshoz és hitelességhez vezetett.

 

A rohanás kora (2013 óta)

Az elmúlt évek fejlesztései féktelen információáramlásnak adtak teret, azonban nem éppen olcsó áron. A legnagyobb kereső és közösségi óriások a felhasználói szándékot igyekeznek megcélozni tartalomkínálatukkal, azonban ehhez nagymennyiségű személyes adatot használnak fel, így egyre gyakrabban jelenik meg az adatbiztonság és a magánélet kérdése.

 

E személyes adatok azonban általában csak az igazán nagy vállalatok (Facebook, Google, stb.) kiváltságai, és a legtöbb marketinges nem férhet hozzájuk. Ironikus módon, minél több információt gyűjtenek be a cégóriások a felhasználóktól, a márkáknak annál több kreativitást kell megmozgatniuk, hogy optimalizált tartalmakat kínálhassanak.

 

Jelentős trendekként emelhetjük ki a mobilos és a helyi kereséseket is, amelyek a SEO modern korának meghatározó jelenségei. 2018-ban például a Google bevezette a mobil-első indexelést, ami csupán egy a változó felhasználói szokások számtalan következménye közül.

 

Nem kérdés, hogy manapság egy célzott, eszközökre és felhasználói szándékra is optimalizált tartalomstratégiára van szükség a korszerű SEO megalapozásához. Előtérben kerültek long-tail kulcsszavak (részben a precízebb célzás, részben pedig a hangalapú keresésre való optimalizálás kapcsán), és továbbra is fontos szerepet játszanak a minőségi visszahivatkozások is.