A spam, azaz a kéretlen üzenetek ismertetése

spam

A spam definíciója

A spam általában elektronikus úton kiküldött kéretlen üzenetekre utal. Olyan üzenetek számíthatnak spamnek, amelyek kiküldését a címzett nem kérte külön. A spam általában valamilyen reklámanyagot tartalmaz, de lehet ártó szándékú is.

Habár első sorban az emailek kapcsán terjedt el, a spammelés (spam üzenetek küldése), mint jelenség történhet a közösségi platformokon is.

A spam azonosítása

A spam többféleképpen is azonosítható, habár nem minden spam üzenet rendelkezik ugyan azokkal az árulkodó jelekkel.

Megszólítás

A spam emailek többsége nem tartalmaz üdvözlést. A spam kiküldője általában nem rendelkezik a címzett nevével, ezért a megszólításban csupán a „Kedves vásárlónk” vagy „Kedves ügyfelünk” szavak szerepelhetnek.

Manapság egyre több cég küld személyre szabott emaileket, amelyek legalább a címzett keresztnevét tartalmazzák, ámbár még mindig vannak olyan szervezetek, amelyek névre szóló üdvözlés nélkül küldenek ki hiteles, nem spam jellegű emaileket.

Tartalom

A spam üzenetek nyelvtani hibákat tartalmazhatnak vagy szokatlan, nem természetes fogalmazásuk lehet. Ez általában akkor fordul elő, amikor egy külföldi feladó valamilyen automata eszközzel fordítja le eredeti üzenetét a címzett nyelvére.

Kulcsszók

Amikor a spam üzenetek még újdonságnak számítottak, a feladók előszeretettel használtak durva vagy orvosi kifejezéseket üzeneteikben. Ilyen volt például a Viagra spam kampánya is, amelyben a márka nevének különböző variációival (pl. VI@GR@) próbálta kicselezni a spamszűrőket.

Mellékletek

A spam emailek mellékletei nagyon veszélyesek lehetnek. Habár a nevesebb email szolgáltatók ellenőrzik az üzenetek mellékleteit, a mai napig előfordulhat, hogy egy email melléklete vírust vagy más káros programkódot tartalmazhat.

Soha nem szabad megnyitni olyan fájlokat, amelyek egy ismeretlen feladótól származnak. Nem minden email kliens figyelmeztet az ilyen fájlok veszélyeire, és gyakran egy rossz kattintás is elég, hogy megnyissuk őket.

A feladó címe és a válaszcím

Minden esetben fontos ellenőrizni a feladó email címét. Amennyiben a feladó egy cég alkalmazottjának vagy képviselőjének adja ki magát, az email cím leránthatja a leplet a csalásról. Egy bank által kiküldött email feladójának címe például nem @gmail.com-mal fog végződni.

Sokkal nehezebb azonosítani azokat az eseteket, amikor egy személyes email fiók illetéktelen kezekbe kerül, és a támadó egy ismerős megbízhatónak vélt címéről küldi ki spam üzeneteit.

Mindenképpen érdemes alaposan átolvasni az üzenetet és összevetni azt az illetőtől megszokott stílussal. Ha valami gyanúra ad okot, akkor nem szabad rákattintani semmilyen linkre az üzenetben, és a mellékleteket sem szabad megnyitni.

Hivatkozások

A spam üzenetek gyakran legalább egy hivatkozást tartalmaznak. Ha a címzett rákattint a linkre, akkor a feladó tudni fogja, hogy a címzett még mindig használja a fiókot. Meglehet, hogy ez a link teljesen veszélytelen (habár sosem szabad ezt feltételezni), azonban a későbbiekben további spam üzenetek érkezhetnek a feladótól, amelyek idővel például egy webáruházba is átirányíthatják a címzettet.

Fontos észben tartani, hogy manapság szigorúan tilos marketing emaileket küldeni egy olyan címzettnek, aki nem adott erre konkrét engedélyt az adott cég számára.

A hivatkozások előnézete megtekinthető a böngészőben, mielőtt rájuk kattintanánk (általában valahol a böngészőablak alján jelenik meg, ha rámutatunk az egérrel). Érdemes ellenőrizni a linket, mielőtt rákattintanánk. Könnyen lehet, hogy valaki egy ismert cégnek adja ki magát, de a link a hivatalos webhely helyett egy másmilyen végződésű domainre mutat (pl. ikea.hu vagy ikea.com helyett ikea.xyz).

A spam típusai

Habár a leggyakoribb és leghírhedtebb spamek emaileken keresztül terjednek, más csatornákon is találkozhatsz ilyen üzenetekkel. Ne feledd, hogy a spamet nem az határozza meg, hogy hol kapja őket az ember, hanem hogy kéretlenül érkeznek.

Email spam

A tömegesen kiküldött kéretlen emailek az email spam leggyakoribb példái. Ezek azok az üzenetek, amelyeket a lehető legtöbb címzettnek küld ki a feladó. Általában valamilyen reklámot tartalmaznak, de szerepelhetnek bennük káros szándékú tartalmak is.

Léteznek továbbá olyan kéretlen emailek, amelyek kifejezetten kereskedelmi célúak, és általában valamilyen kérdéses eredetű terméket vagy szolgáltatást próbálnak rásózni a címzettekre.

Keresőmotor spam

Egyes online marketingesek előszeretettel próbálják meg manipulálni a Google és más keresőmotorok találatait, hogy minél magasabb pozíciókat érhessenek el saját vagy ügyfeleik tartalmai számára. Ez manapság sokkal nehezebben kivitelezhető és ezért ritkább gyakorlat, mint évtizedekkel ezelőtt.

Telefonos spam

A telefonos spam már az internet létrejötte előtt problémát okozott, a világháló elterjedésével azonban a telefonos csalók is új lehetőségeket kaptak az emberek zaklatására és átverésére.

Az egyik jó példa erre az olyan telefonhívások, amelyek egy ismeretlen, külföldi számról érkeznek, és ha a hívott felveszi őket, akkor neki is fizetnie kell a hívásért.

Közösségi média spam

A közösségi platformokon a spammerek (a spamet kiküldő felek) előszeretettel lépnek be különféle csoportokba, hogy több száz vagy akár több ezer felhasználóval oszthassák meg spam üzeneteiket.

Ezek gyakran felnőtt tartalmú oldalakra mutató hivatkozások, olcsó termékek reklámjai, vagy olyan linkek, amelyek megnyitásával vírus kerülhet a felhasználó eszközére.

Vannak olyan spammerek, akik az adott platform (pl. Facebook) munkatársainak adják ki magukat, és arra szólítják fel a felhasználókat, hogy kattintsanak rá egy linkre és igazolják magukat email címük, illetve jelszójuk megadásával, különben fiókjuk felfüggesztésre kerül. Egyesek ijedtükben így is tesznek, és a támadó így szerezheti meg személyes adataikat.