Mi az az E-A-T, avagy mit eszik a Google a minőségi tartalmakon?
Hogy mi számít manapság jó webhelynek, azt valószínűleg egyetlen egy személy sem tudná határozottam megfogalmazni manapság. A világ legnagyobb keresőmotorja, a Google is több mint száz (egyes értesülések szerint kétszáznál is több) szempont alapján vizsgálja és rangsorolja az online tartalmakat a felhasználók lekérdezéseire.
Az utóbbi időben a „medic frissítés” kapcsán többször is hallhattunk az úgynevezett E-A-T szempontokról, illetve hogy a Google ezek alapján rangsorolt le több egészségügyi témájú webhelyet is. Mai cikkünkben az E-A-T koncepcióját szeretnénk körüljárni, hogy te is pontosan tudd, miről van szó.
Mi az az E-A-T?
Az E-A-T az angol Expertise, Authoritativeness, és Trustworthiness (sorban: szakértelem, hitelesség, megbízhatóság) kifejezések rövidítése. Ezzel a rövidítéssel először a 2014-ben kiszivárgott, majd 2015-ben hivatalosan is nyilvánosságra hozott Google Minőségellenőri Útmutatójában találkozhattunk.
Expertise – szakértelem
Egy tartalom akkor számít igazán jó minőségűnek, ha megfelelő szakértelem felhasználásával készült, tehát a szerző bizonyította, hogy ért is ahhoz, amiről beszél. Ez a szempont nagyon fontos az olyan tartalmak esetén, amelyek egészségügyi, pénzügyi, vagy jogi témákkal foglalkoznak. Ebből következik, hogy a szakértelem sokkal kevésbé fontos például egy humorwebhelyen, vagy egy házi praktikákat bemutató blogon.
Authoritativeness – hitelesség
Bizonyítanod kell a tartalom készítőjének hitelességét. Ez szoros kapcsolatban áll a szakértelemmel: egy szakértőtől származó írásnál feltételezhető a hitelesség, de elengedhetetlen az is, hogy feltüntesd a szerző képzettségét is az adott témán belül.
Trustworthiness – megbízhatóság
Meg kell mutatnod a felhasználóknak, hogy bízhatnak a tartalomban, annak készítőjében, és webhelyedben is. Ez a szempont nagyon fontos az olyan webhelyeken, amelyek a felhasználó érzékenyebb adatait kérik be, különös tekintettel a bankkártya adataira. Hogy egy webhely vagy oldal megbízható legyen, a felhasználóknak biztonságban kell érezniük magukat rajta. Nélkülözhetetlen például az SSL titkosítás használata a webmester részéről.
Érdekesség: az E-A-T egybeolvasva angolul „evést” jelent, habár ebben a kontextusban semmi köze nincs ehhez.
Miért fontosak az E-A-T szempontok?
Szóval miért olyan fontos, hogy mekkora szakértelem áll egy tartalom mögött, milyen hiteles a szerzője/kiadója, és hogy mennyire megbízható egy oldal?
Nos, az E-A-T lényegében az oldal értékét határozza meg. A minőségellenőrök az E-A-T szempontok alapján vizsgálnak minden webhelyet és oldalt, hogy eldöntsék, mennyire hatékonyan teljesíti az a célját (pl. információszolgáltatás, szórakoztatás stb.) Igyekeznek minél hitelesebben meghatározni, hogy az oldal milyen élményeket kínál a felhasználóknak, illetve hogy megfelel-e a Google által előírt irányelveknek és szabványoknak.
Ha tehát a Google egy minőségellenőre úgy érzi, hogy jó tartalmat talált egy megbízható webhelyen, amiről a felhasználók elégedetten távoznak, akkor az adott webhely vagy oldal magas E-A-T besorolást kap. Fontos megjegyezni, hogy ez nem befolyásolja az oldalak rangsorolását, de ezen értékelések alapján határozzák meg, hogy az algoritmus milyen jellegű oldalakat részesítsen előnyben.
A logika tehát a következő: ha valami nem tetszik egy minőségellenőrnek, az valószínűnek nem tetszik majd egy felhasználónak, és így valószínűleg a Google algoritmusának SEM. Ha megfelelsz az E-A-T-nek, akkor az algoritmus is jobb eséllyel rangsorol majd magasabbra.
Az E-A-T szempontok és a YMYL tartalmak
Az E-A-T-hez egy másik fontos rövidítés is szorosan kapcsolódik, amiről minden webmesternek érdemes tudnia.
A Google külön kategóriába sorolja az úgynevezett YMYL tartalmakat. A YMYL az angol ”Your Money or Your Life” („pénzt vagy életet”) kifejezés rövidítése, és olyan oldalak kapják ezt a besorolást, amelyek tartalmai pozitív vagy negatív hatással lehetnek egy felhasználó egészségére, pénzügyeire, vagy jogi ügyeire.
Gondolj csak bele: egy egészségügyi probléma után kutatva rábukkansz egy weboldalra, ahol valaki tanácsod ad egy betegség tüneteinek kezeléséről, viszont semmilyen információt nem találsz a szerzőről, vagy egyáltalán arról, hogy tényleg egy egészségügyi szakember írta-e a cikket. Rábíznád erre az oldalra/tartalomra az egészségedet? Hitelesnek tartanád? Nem valószínű.
Jó példák lehetnek még YMYL tartalmakra az olyan oldalak, amelyek bekérik egy felhasználó bankkártya-adatait, pénzügyi tanácsadást nyújtanak, vagy egy jogszabályt magyaráznak el, hogy az „utca embere” is megértse. Az ilyen tartalmaknak mind magas szintű szakértelemről, hitelességről, és megbízhatóságról kell tanúbizonyságot tenniük, hogy elfogadhatók legyenek a Google (és a felhasználók) szemében.
Összegezve
Az E-A-T szempontokra minden webmesternek érdemes tehát valamilyen szinten odafigyelnie, azonban ha webhelyed bármilyen YMYL témával foglalkozik (tehát a tartalmak komoly pozitív vagy negatív hatással lehetnek egy ember életére), akkor elengedhetetlen, hogy bizonyítsd szakértelmedet, hitelességedet, és megbízható módon prezentáld magadat a felhasználóknak.
