Milyen hatással vannak a fizetőfalak a keresőoptimalizálásra?

A fizetőfalak és a SEO kapcsolata: Működhetnek a marketingben is?

Fizetni a tartalomért sokak számára egy elképzelhetetlen gondolat lehet, pedig egyáltalán nem új stratégiáról van szó. A nyomtatott média korában számos újság alkalmazott előfizetési modelleket, méghozzá sikeresen. Azonban az internet elterjedésével az információ is sokkal hozzáférhetőbbé vált az emberek számára, így az emberek szinte teljesen elidegenedtek a fizetett tartalmak gondolatától.

Milyen hatással vannak a fizetőfalak a keresőoptimalizálásra?

A dolgok azonban változóban vannak. Egyre több kiadó veszi át a fizetőfalakat (vagy „fizetési falak”), hogy pénzt csinálhassanak tartalmaikból. Sokaknak bevált már a módszer profit tekintetében, de vajon milyen hatása van az ilyesfajta zárolásoknak a felhasználói élményre – és ezzel egy webhely seo teljesítményére?

 

Mik azok a fizetőfalak, és hogyan működnek?

Az interneten egy fizetőfal (vagy fizetési fal) mögé helyezett tartalmak csak egy bizonyos összeg fejében válnak elérhetővé a felhasználók számára.

 

Egy másik égető kérdés a fizetőfalakkal kapcsolatban, hogy hosszútávon fenntarthatók-e. Természetesen mindig komoly kavarodást okoz, amikor egy megszokott rendszerben ekkora változtatásokat vezetnek be, különösen, ha pénzről van szó. Érdekes módon, néhány nagyobb lap emelkedő profitról számolt be, miután átvették ezt a fajta monetizációs modellt. Hogy mi állhat a sikerek mögött, az kérdéses, ahogy az is, hogy vajon a tartalommarketingesek is alkalmazhatnák-e a módszert profittermelés céljából.

 

A fizetőfalak fajtái

Íme a három legelterjedtebb fizetőfal-típus, amikkel találkozhatsz az interneten:

 

Freemium

Az angol „free” (ingyenes) és „premium” szavak összetétele. Lényege, hogy az ingyenes tartalmak elkülönülnek a feliratkozáshoz kötöttektől. Minden látogató megtekintheti a tartalmak egy részét, míg a mélyebb, részletesebb cikkekért (jelentések, esettanulmányok, stb.) már fizetni kell. Ez a modell első sorban az olyan médiaszolgáltatók köreiben népszerű, amelyek méretesebb közönséggel rendelkeznek.

 

Kimért fizetőfal

A legtöbb nagyobb online újság (pl. The Times, vagy Medium) ezt a modellt alkalmazza. A felhasználók minden hónapban egy korlátozott számú cikket olvashatnak el a webhelyen, majd miután elérték a havi limitet, fizetniük kell, hogy a többi tartalmat is láthassák.

 

Teljes fizetőfal

Vannak olyan webhelyek, amelyek összes tartalmukat fizetőfal mögé rejtik. A cikkek címe (és esetleg egy rövid összefoglalója) minden felhasználó számára látható, illetve még a kereső funkció is működik, de a cikkek konkrét tartalma mindenki számára előfizetéshez kötött.

 

Miért használnak az online kiadók fizetőfalakat?

Amint ellátogatsz a The Wall Street Journal webhelyére, máris feltűnik majd, hogy az újság azonnal felkínálja a regisztrációt, hogy elolvashass egy cikket. A regisztráció természetesen előfizetést jelent, amiért cserébe hozzáférést kapsz a webhely tartalmaihoz.

 

A helyzet az, hogy egy ilyen kaliberű újság megengedheti magának, hogy pénzt kérjen a tartalmaiért. A WSJ, és más médiaszolgáltatók professzionális újságírókat alkalmaznak, akik folyamatosan új, minőségi tartalmakat produkálnak az olvasók számára.

 

A legtöbb felhasználó, aki igényli ezt a minőséget általában nem rest kiadni rá a megszabott havi összeget, de hogy megértsük, miért rejtik fizetőfalak mögé tartalmaikat az ilyen nagy újságok, először is meg kell vizsgálnunk üzleti modelljeiket.

 

A kulcsszó: bevétel

Nem kérdés, hogy a kiadók első sorban bevételre szeretnének szert tenni a fizetőfalakkal. Azokat a profi újságírókat, illetve a szervert, amelyről a webhelyet futtatják elvégre fizetni kell valamiből.

 

A nyomtatott médiában az olyan tekintélyes újságok, mint a The New York Times, a Wall Street Journal, vagy mások általában hirdetésekre és az előfizetőkre hagyatkoznak, hogy finanszírozni tudják tevékenységeiket. Az interneten azonban a hirdetések nem jelentenek fenntartható üzleti modellt egy nagyobb kiadó számára, hiszen az emberek többsége gyors, rövid, blogszerű tartalmakhoz szokott hozzá, amit nehéz montetizálni.

 

Mindemellett nem elhanyagolható tény, hogy a hirdetésblokkolók is egyre elterjedtebbek, ami rossz hír az olyan online lapok számára, amelyek kizárólag reklámokból igyekeznek fenntartani magukat.

 

Mindez arra ösztönözte a kiadókat, hogy a felhasználói élmény (bizonyos szintű) feláldozásával tegyenek szert a szükséges bevételre.

 

Szóval a tartalommarketingeseknek is érdemes lenne fizetőfalakat használniuk?

Mint említettük, nem egy nagyobb tekintélyes újság számolt be sikerekről, miután átvették a fizetőfalak modelljét. A The Wall Street Journal például havonta több, mint másfél millió feliratkozót szolgál ki, míg a The New York Times 2018-ban 3 millió regisztrált előfizetőről számolt be – az újság bevételének nagy részét a digitális csatornák hozzák.

 

Természetesen mielőtt minden második cikkedet fizetőfal mögé zárnád, figyelembe kell venned, hogy az ilyen médiaóriások sikerei mögött rengeteg kísérletezés áll. A WSJ például egy 60 adatpontból álló rendszerben minősíti olvasóit, és ez a rendszer dönti el, hogy mely felhasználóknak mikor jelennek meg a fizetőfalak. Ezek az adatok segítenek megállapítani az újság számára, hogy milyen hozzáférést érné meg jobban biztosítani egy adott felhasználó számára: freemiumot, kimértet, vagy teljes blokkolást.

 

Az olyan tartalommarketingesek számára, akik első sorban arra koncentrálnak, hogy tartalmaikkal hasznos, értékes információkat biztosítsanak célközönségüknek, a fizetőfalak használata meglehetősen kockázatos lehet.

 

Tegyük fel, hogy egy B2B cég blogját vezeted. Ha egy vállalat egyik döntéshozója rátalál erre a blogra, de a keresett tartalom helyett egy fizetőfallal találja szembe magát, akkor meglehet, hogy rögtön el is vesztettél egy lehetséges üzleti partnert, mert egyszerűen nem hajlandó egy hónapra előfizetni azért, hogy megtekintse a keresett tartalmat. Elképzelhető, hogy az ilyen döntéshozók egyszerűen nem veszik majd komolyan márkádat, amiért a fontos, oktató jellegű tartalmakat fizetőfal mögé rejted.

 

A fizetőfalak hatása a keresőoptimalizálásra

A Google korábban már megpróbált valamilyen szinten fellépni a fizetőfalak ellen az úgynevezett „első kattintás ingyenes” politika bevezetésével (és kiadókra való ráerőltetésével). Ez a szabály kimondja, hogy a Google keresőtalálatokból érkező webhelylátogatók számára kötelezően ingyenesen garantálni kell egy darab prémium tartalmat, különben az adott kiadó veszíthet a rangsorolásából a találatok között.

 

Ezt a minimális mozgásteret több felhasználónak is sikerült kihasználnia, ami nehéz helyzetbe hozta a kiadókat – sokan inkább hajlandók voltak megkockáztatni rangsorolásaikat ahelyett, hogy ingyenesen kínálták volna prémium tartalmaikat. Ezt a szabályt 2017-ben a Google visszavonta, és azóta nem bünteti a kiadókat a fizetőfalak bármilyen nemű használatáért.

 

Mi a helyzet a felhasználói élménnyel?

Fontos észben tartani, hogy a keresőmotorok feltérképező robotjai nem úgy vizsgálják és értelmezik a weboldalak tartalmait, mint az emberi felhasználók. Ez azt jelenti, hogy a kiadóknak nagyon alaposan át kell gondolniuk tartalomstratégiáikat. Nem az a kérdés, hogy a fizetőfalak befolyásolják-e a felhasználói élményt, hanem az, hogy hogyan – ez pedig az implementációtól, és persze a felhasználók hozzáállásától függ.

 

Kiskapuk

Ha megnézed a legtöbb nagyobb kiadó fizetőfal-stratégiáját, akkor hamar láthatóvá válik, hogy szinte egyetlen újság SEM zárja úgy összes tartalmát fizetőfal mögé, hogy ne hagyna néhány kiskaput, amiken keresztül a nem feliratkozók is hozzáférhetnek valahogyan tartalmaikhoz.

 

A rossz felhasználói élmény hátrányai egy online márka számára olyan jelentősek, hogy nem csupán a webhelyre terjednek ki – magát a márkát is „lehúzhatják”. Ez az, ami kihathat a keresőtalálatokra is.

 

A Google az olyan webhelyeket részesíti előnyben, amelyek magas átkattintási arányt képesek elérni a keresőtalálatok között. Így tehát ha a felhasználók megszokják, hogy egy márkától többnyire fizetős tartalmakra számíthatnak, idővel automatikusan figyelmen kívül hagyják majd az adott márka találatait. A Google mindezt úgy értelmezi majd, hogy a találatok nem relevánsak a keresésekre, és elkezdi lerangsorolni a webhelyet a találati oldalakon.

 

Hogy a kiadók tudnak-e a megannyi kiskapuról, amelyeket a nem feliratkozó felhasználók rendszeresen kihasználnak, vagy szándékosan hagynak ilyen réseket fizetőfalaikban, az persze rejtély. Mindenesetre a Google bizonyára jobban értékeli az olyan online újságokat, amik hozzáférhetőbbek a felhasználók számára (már csak a fent említett okból is).

 

Szóval hogyan vegye figyelembe egy tartalomkészítő a felhasználói élményt úgy, hogy közben továbbra is pénzt keressen tartalmaival? A megoldás a következő: amikor megpróbálod eldönteni, hogy mely tartalmaidat helyezd fizetőfal mögé, gondolkozz el azok elsődleges célján!

SEO hírek, újdonságok

Keresőoptimalizálás cikkek SEO szakembereinktől, saját kutatásunk, gyakorlati tapasztalataink és külföldi irodalom alapján. 

További bejegyzések