5 kérdés és 5 válasz az átirányítások és a SEO viszonyáról
Az átirányítások és a keresőoptimalizálás kapcsolata mindig is ködös területnek számított a webmesterek és online marketingesek számára, és sok tévhit, illetve kérdés kering a témát illetően az interneten, amelyeket most szeretnénk némileg tisztázni.
Ha valaki esetleg nem tudná, miről van szó, íme egy rövid összefoglaló az átirányításokról. Gyakran fordul elő az interneten, hogy egy tartalom egyszerűen másik URL címre költözik vagy törlésre kerül. Ilyenkor a forgalmat az eredeti címről költözés esetén az új címre, vagy törlés esetén lehetőleg egy másik, kapcsolódó tartalomra szokás átirányítani, hogy a felhasználók és a keresőmotorok ne egy 404-es hibakóddal találkozzanak.
Szóval hogyan hatnak a keresőoptimalizálásra az átirányítások? Íme öt kérdés és öt válasz!
1. Miért kell átirányításokat használni?
Amikor átirányítasz egy megváltoztatott URL-t, akkor mind a felhasználókat, mind a keresőmotorok robotjait átküldöd ezzel az új URL-re, ha a régit próbálják elérni. Ez a legelegánsabb és legkevésbé problémás megoldás a felhasználók számára, mert nem kell külön kikeresniük az új címet.
Ha ezt nem teszed meg, akkor minden törölt, áthelyezett (megváltozott URL-ű) oldal 404-es hibakódot jelez majd a felhasználóknak és robotoknak. A 404-es hibák sok felhasználót eltántoríthatnak attól, hogy folytassák a böngészést, a keresőmotorok pedig úgy értelmezik majd őket, hogy a webhely nincs rendesen karbantartva (ez a rangsorolás csökkenését vonhatja maga után).
Ha például egy régi, elavult cikket törölnél, akkor érdemes átirányítani az URL-jét egy új, sokkal frissebb cikkre, vagy legalább beállítani egy 410-es hibakódot rá, amivel azt jelzed, hogy a tartalom azért nem található, mert törölve lett. Sose törölj semmit anélkül, hogy tudnád, mihez kezdesz lesz a régi URL-el, és sose irányíts át URL-eket nem kapcsolódó témájú tartalmakra!
Több URL átköltöztetése esetén konkrét stratégiára lesz szükség, például amikor egy webhely HTTP-ről HTTPS-re vált (erről lejjebb bővebben), vagy új domainre költözik át. Ilyenkor fontos, hogy átnézd webhelyed összes URL-jét, és előre megtervezd, hogy hová kerüljenek majd új domaineden. Ez után érdemes csak elkezdeni az átirányításokat.
2. Mik azok a 301-es és 302-es átirányítások?
A 301-es átirányítások véglegesek. Ezekre akkor van szükség, amikor biztos vagy benne, hogy soha nem fogod használni az eredeti URL-t, vagy az ahhoz tartozó oldal tartalmát, illetve oldalak törlésekor is 301-es átirányítást szokás használni. A 301-es átirányítás azt jelzi a böngészőprogramoknak (és a keresőmotorok robotjainak), hogy ez az URL megváltozott és ez után egy másik címe érhető el a hozzá tartozó tartalom.
Ha tudod, vagy legalább is nem vagy biztos benne, hogy szeretnéd később újra használni ezt az URL-t, akkor ne 301-es, hanem 302-es, azaz átmeneti átirányításra lesz szükséged. Ezt általában akkor szokás használni, ha egy oldal átmenetileg nem elérhető egy URL-en, de később visszatér majd oda.
A különböző átirányításokról ebben az útmutatóban olvashatsz részletesebben!
3. Lerontják egy oldal SEO-ját az átirányítások?
A kérdés nem olyan egyszerű, hogy egy szimpla igennel, vagy nemmel meg lehetne válaszolni. Ha az ember megfelelően állítja be az átirányításokat webhelyén, akkor ezek nem zavarnak bele a keresőoptimalizálásba, azonban a rosszul megadott átirányítások némi PageRank és forgalomveszteséget eredményeznek majd.
4. Mik azok az átirányítás-ellenőrzők?
Az átirányítás-ellenőrzők olyan eszközök, amelyek segítenek megállapítani, hogy egy URL át lett-e irányítva, és hogy milyen útvonalon. Ezen információk birtokában megtalálhatod az úgynevezett átirányítási láncokat, amelyek akkor jönnek létre, amikor egy URL több, mint egy alkalommal lett átirányítva, és a felhasználóknak/robotoknak ugrálniuk kell a különböző URL-ek között.
Ez lassítja és rontja a felhasználók böngészési élményét, ráadásul a keresőmotorok robotjainak is van egy véges feltérképezési kerete, amit az ilyen láncok hamar felélhetnek (így a robotnak nem feltétlenül marad kapacitása a fontosabb oldalak feltérképezésére és indexelésére, ami seo szempontjából komoly problémát jelent).
Ezek a láncok általában a webmester tudtán kívül jönnek létre – elképzelhető, hogy törölsz egy olyan oldalt, amire már korábban át volt irányítva valami, és máris kész a több mint egy ugrásos átirányítási lánc. Az ilyen problémákat segítenek elkerülni a különböző átirányítás-ellenőrző eszközök.
Habár az egész webhelyet átvizsgáló eszközök általában fizetősek, vannak ingyenes megoldások is, amelyek egy-egy URL-t segítenek ellenőrizni – ilyen például a httpstatus.io is.
5. Át kell irányítani a HTTP oldalakat HTTPS-re?
Ha szeretnél SSL tanúsítványt szerezni webhelyedre (ami 2019-ben alapvető elvárásnak számít), akkor régi HTTP URL-jeidet át kell irányítanod az új HTTPS kezdetűekre.
A Google nem szereti, ha egy webhely HTTP és HTTPS verziója is „él”, szóval mindenképpen érdemes jóval az átállás előtt átgondolni, hogy hogyan is zajlik majd a költöztetés. A keresőmotorok legnagyobbika kétségtelenül előnyben részesíti a biztonságos webhelyeket, mert ezek általában nem csak megbízhatóbbak, de gyorsabbak is.
Ha az egész cikket elolvastad eddig, akkor valószínűleg egyértelmű, hogy HTTPS-re való átálláskor 301-es, vagyis végleges átirányításokat kell használni, méghozzá – mint említettük – egy előre átgondolt terv szerint. A legegyszerűbb mindezt szerverszinten elvégezni. Derítsd ki, hogy milyen szerverről működik webhelyed, és keresd elő a kódot, amit hozzáadhatsz a szerver konfigurációs fájljához, vagy .htaccess fájljához. Ehhez a legtöbb webtárhely szolgáltató segítséget is kínál valamilyen dokumentáció formájában, de ha ez az egész komplikáltnak tűnik, akkor jobb, ha egy webprogramozóra bízod a dolgot.
