#AskGoogleWebmasters – 2019 augusztusi összefoglaló
Az interneten megannyi információ terjeng különböző témákkal kapcsolatban – nincs ez másképpen a keresőoptimalizálással sem. Habár számos blog foglalkozik a SEO-val, néha nehéz lehet különbséget tenni az igazán igényes, és az összecsapott mendemondákra alapozott cikkek között. A Google többek között ezen szeretne változtatni a 2019 júliusában bejelentett (és indult) #AskGoogleWebmasters című videósorozattal.
Az #AskGoogleWebmasters műsorvezetője nem más, mint a Google egyik munkatársa, John Mueller, aki gyakran hallatja hangját a keresőóriás szócsőjeként, hiszen rendszeresen megjelenik a Webmaster Hangoutokban, nagyon aktív a Twitteren, és néha-néha még a Redditre is ír valami idéznivalót.
Az új sorozatban nagyon alapvető, de annál fontosabb kérdésekre kaphatunk választ, többnyire a Google Keresőjével, illetve az általános webhelykezeléssel kapcsolatban – például hogy hogyan jelennek meg a hangos keresések adatai a Search Console felületén, vagy hogy visszahivatkozásnak tekinti-e a Google a nofollow linkeket.
Hasonló válaszvideókat már korábban is készített a Google, amikor még Matt Cutts dolgozott a szupercégnél, azonban ezek már meglehetősen régiek, és esélyes, hogy nem egy, azóta már elavult információ is szerepel bennük.
Cikkünkben az eddig megjelent epizódokat szeretnénk összefoglalni augusztusról, illetve azt az egyet, amit még július végén töltöttek fel első részként!
1. Jót tesznek a SEO-nak a kifelé mutató hivatkozások?
A hivatkozások köztudottan fontos szerepet játszanak a keresőoptimalizálásban, különös tekintettel azokra a linkekre, amelyek más webhelyekről mutatnak a saját domainünkre. Azonban sokak számára nem egyértelmű, hogy számít-e keresőoptimalizálásunkban, ha a saját webhelyünkön helyezünk el olyan linkeket, amelyek más webhelyekre mutatnak.
A konkrét kérdés a következő volt:
„Segíti, vagy árt a seo-nak, ha más webhelyekre hivatkozok sajátomról?”
A Google álláspontja szerint kifelé hivatkozni, tehát más webhelyekre linkelni segíthet még több értéket kínálni a felhasználóknak, ami persze pozitívum, de van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni, mert bizonyos kifelé mutató linkek inkább árthatnak a seo-nak, mint segíthetnek:
„Nos, a más webhelyekre mutató hivatkozások sokat segíthetnek abban, hogy értéket biztosíts felhasználóidnak. A hivatkozások gyakran segítenek a felhasználóknak, hogy többet tudjanak meg [az adott témáról], hogy megvizsgálhassák forrásaidat, és hogy érthetőbbé váljon a számukra, hogy tartalmad hogyan kapcsolódik a kérdéseikhez.
Azonban én odafigyelnék néhány linktípusra. Különösen az olyan esetekre, amikor valamilyen megállapodás keretei között hivatkozol egy másik webhelyre, például „Te linkelsz rám, és én linkelek rád”, vagy mert a link egy hirdetés, vagy ha a hivatkozás a webhelyed hozzászólásai között helyezkedik el, és nem vagy igazán biztos benne, hogy menyire jók azok a hivatkozások. Az ilyen esetekben nem azért hivatkozol kifelé, mert úgy véled, hogy azok az oldalak passzolnak a felhasználók érdeklődéséhez.
Ezekben a helyzetekben a rel=”nofollow” attribútum használatát javasoljuk. Lejjebb, a leírásban elhelyeztem egy hivatkozást, ahol többet tudhatsz meg erről.
A legtöbb esetben viszont, ha természetesen hivatkozol más webhelyekre, hogy további értéket, és több kontextust kínálj, akkor ez rendben van, és nincs semmilyen további különleges tennivalód.”
A fentiekből tehát egyértelmű, hogy ha azért helyezel el küldő tartalmakra mutató hivatkozásokat, hogy további értékeket (általában hasznos információkat) kínálj olvasóidnak akkor azzal a Google is teljesen rendben lesz. Azonban ha linkcsere miatt, vagy promóciós célokkal szerepelnek a linkek a tartalomban, azt már nem nézi jó szemmel a keresőóriás, ahogyan a hozzászólásokban található hivatkozásokat sem (ez utóbbiakat ugyanis nagyon könnyű spamelni). Ez esetekben használd inkább a rel=”nofollow” attribútumot – íme az erről szóló hivatkozás, amit John is emleget a videóban.
2. Hogyan jelennek meg a hangalapú keresések a Search Console-ban?
A hangalapú keresés az elmúlt évek egyik legfelkapottabb divatkifejezése lett, méghozzá jó okkal. Egyre többen használják kompatibilis eszközeiket arra, hogy gombnyomások nélkül, hangparancsokkal indítsanak kereséseket az interneten, így nem csoda, hogy a webmesterek az ilyen keresések statisztikáit is szeretnék kielemezni.
Íme a konkrét kérdés:
„Hogyan jelennek meg a hangalapú keresések a Search Console-ban?”
Lássuk, hogy mit válaszolt John a fenti kérdésre:
„Nos, ez a kérdés időről időre felbukkan. Fontos belegondolni, hogy többféleképpen is lehet úgynevezett „hangalapú” keresést indítani. Én leggyakrabban úgy csinálom, hogy a hangomat egyfajta különleges billentyűzetként használom egy szöveges keresőmezőben. Ilyen esetben, amikor egy úgynevezett „hangos lekérdezést” végzek, akkor az valójában csak egy sima webes keresés, amit a hangos billentyűzettel írok be.
Ezeket a lekérdezéseket már most is feljegyzi a Search Console, pont úgy, ahogy az összes többi lekérdezést is, például azokat a lekérdezéseket, amiket úgy ütsz be, hogy az ujjaidat csúztatod egy mobilos billentyűzeten.
Kissé más a helyzet, amikor a Google Segédet használod, hogy feltegyél egy kérdést, amire a válasz egy oldalról kiragadott részlet formájában érkezik. Ilyen esetekben elküldjük az adott oldal URL-jét a felhasználók mobiltelefonjára, hogy könnyebben ellátogathassanak az oldalra. Azonban ez az adat… nos, az ilyen lekérdezésekre kiragadott részletek megjelenítéseit jelenleg nem jegyzi a Google Search Console.”
A magyarázat magától értetődő – ha valaki a hangos billentyűzettel keres (ami mind PC-n, mind okoseszközökön is elérhető), akkor azokat a lekérdezéseket egyszerű szöveges keresésekként kezeli, jegyzi, és jeleníti meg a Search Console. Ezzel szemben a hangos segédtől „kérdezett” lekérdezéseket még nem jegyzi a rendszer, tehát nem érdemes semmilyen beállítást vagy szűrést keresgélni, amivel meg lehetne jelenteni az ilyen adatokat.
John továbbá azt is megemlíti a videóban, hogy akinek valamilyen észrevétele van a Search Console-lal kapcsolatban, vagy van egy olyan funkció, amit szeretne látni benne, az használja az eszköz beépített visszajelzési funkcióját. A megfogalmazott visszajelzésben érdemes némi magyarázatot is adni arról, hogy pontosan mit szeretnél végrehajtani a Search Console-lal, hogy a fejlesztők tudják, milyen funkciókra van igényük a felhasználóknak.
3.Észleli a GoogleBot a kliensoldali JavaScript átirányításokat?
Ez egy meglehetősen konkrét kérdés, olyannyira, hogy az alcímbe bele SEM fért volna az egész – így hangzik:
„Észleli-e az örökzöld Chrome Chromium a kliensoldali JavaScript átirányításokat? Nem tudok GSC indexelési kérést küldeni az olyan oldalakra, amelyeken kliensoldali JS átirányítás mutat egy feliratkozási oldalra.”
A Chromium a Google Chrome böngészőkben használ megjelenítő motor, ami – nem meglepő módon – a webes tartalmak megfelelő megjelenítéséért felel.
John kimerítő válasza a következő volt:
„Köszönöm a kérdéseket, de előbb kanyarodjunk egy kicsit vissza, hogy elmagyarázhassa, miből is ered mindez, mielőtt belevetnénk magunkat magába a kérdésbe.
A Googlebotot használjuk az internet feltérképezésére nyilvános, feltérképezhető oldalak után kutatva, amiket megjeleníthetünk a keresőtalálataink között. Az évek során a Chrome egyik verzióját kezdtük el használni arra, hogy elvégezze ennek egy részét, hogy biztosan azt lássuk, amit a felhasználók is látnak, amikor a böngészőikkel weboldalakat tekintenek meg. Sokáig a Chrome egy különleges, korábbi verzióját használtuk erre, de nemrégiben a Chrome egy új verziójára váltottunk, amit folyamatosan, automatikusan frissítünk. Azokat a böngészőket, amiket automatikusan frissítenek „örökzöld” böngészőknek szokás nevezni.
Tehát lényegében ha az Örökzöld Googlebotról beszélünk, akkor valójában arról van szó, hogy a Chrome legfrissebb verziójával végzi a megjelenítést, hasonlóképpen úgy, mint ami a te számítógépeden is történik.
Amikor átirányításokat használsz, akkor azzal azt jelzed nekünk, hogy azt szeretnéd, hogy egy másik URL-t, vagy legalább is egy másik URL-hez tartozó tartalmakat indexeljük. A JavaScript többféle különböző átirányítását is támogatjuk, és hasonlóképpen követjük őket, mint ahogyan a szerveroldali átirányításokat is követnénk. A JavaScript átirányítások – nem meglepő módon – a JavaScript alapú oldalakon fontosak, amelyek támogatásán szintén keményen dolgozunk.
Azonban ha egy olyan URL-t küldesz be indexelésre, ami átirányít, azt nincs igazán értelme indexelni, hiszen az átirányítás azt jelenti számunkra, hogy a másik URL-t szeretnéd indexeltetni.
Szóval én azt javasolnám hogy inkább azt az URL-t küldd be, amit szeretnél indexeltetni, vagy, ami még jobb, biztosítsd, hogy automatikusan is fel tudjuk ismerni azokat az URL-eket. Például ha ez az URL megfelelően linkelted a webhelyeden belül, akkor egyébként is felfedezzük majd a normális feltérképezésünk során.
Egy webhelytérkép fájllal továbbá segíthetsz nekünk valamivel hamarabb észlelni a változtatásokat.”
A válaszból két fontos dolgot szűrhetünk le:
- A Google igyekszik a felhasználók szemszögéből vizsgálni a weboldalakat – ezért is fontos egy felhasználó-centrikus gondolkodásmód átvétele.
- Nem érdemes átirányított URL-eket indexeltetni a Google-lal, hanem inkább a végső cél URL-t ajánlatos megadni neki.
4.Visszahivatkozásnak veszi a Google a nofollow hivatkozásokat?
Ismét a hivatkozások a téma, most éppen konkrétan a már emlegetett nofollow linkekről van szó, illetve arról, hogy hogyan is kezelő őket a keresőmotor. Íme a konkrét kérdés:
„Visszahivatkozásoknak veszi a Google a nofollow hivatkozásokat? Látok olyan hivatkozásokat a GSC linkjelentésében, amikről biztosan tudom, hogy nofollow-osak.”
„Korábban már beszéltünk a rel=”nofollow” link attribútum általános használatáról. Amikor a rendszereink olyan hivatkozásokkal találkoznak, amiket ezzel jelöltek meg, akkor feljegyezzük őket, de nem továbbítjuk rajtuk keresztül az úgynevezett „jeleket” a hivatkozott oldalakra. Általánosságban ez azt jelenti, hogy nem továbbítunk semennyi PageRank-et a link forrásáról a link céljára.
Azonban, ettől még továbbra is egy hivatkozásról van szó a weben, és a felhasználók használhatják őket arra, hogy elérjék a webhelyedet. Ezért hát úgy döntöttünk, hogy megjelenítjük ezeket a hivatkozásokat a Search Console-ban a többi olyan hivatkozással együtt, amelyek a webhelyedre mutatnak.
Hasonlóképpen, ha a Google Visszautasított Linkek eszközt használod, ezek a hivatkozások többé nem továbbítanának jeleket, de továbbra is megjelennének a Search Console linkjelentésében.
Röviden tehát: a rel=”nofollow” linkek nem továbbítanak jeleket a webhelyedre, de továbbra is megjelennek majd a Search Console linkjelentésében.”
Ezen tehát nincs is mit ragozni – az utolsó mondat mindent tökéletesen összefoglal!
5.Tervez a Google önkéntes fel- és leiratkozást a mobil-első indexelésről?
A mobil-első a másik nagy divatkifejezés mostanában, amit gyakran hallhatunk a SEO és más, webhelyekkel kapcsolatos témák kapcsán. Azt már jó ideje tudjuk, hogy a Google a webhelyek mobilos verzióját vizsgálja, és ez alapján értékeli illetve rangsorolja őket, mindezt azért, hogy a mobilhasználók egyre népesebb táborának kereséseire is a lehető legjobb találatokat tudják biztosítani.
Egy Twitter felhasználó a következő kérdést fogalmazta meg a témával kapcsolatban:
„Tervben van, hogy egyszer majd a webmesterek adhassák meg a Google-nak, hogy be szeretnének kerülni a mobil-első indexbe, vagy legalább azt, hogy fontolóra vegye őket a Google? Néhány nem reszponzív webhely talán úgy véli, hogy mobilos webhelyük SEO-barátabb, mint asztali webhelyük.”
Lássuk a választ:
„A mobil-első indexelés egy olyan folyamat, amely során a webhelyeket egy okostelefonhoz hasonló felhasználói ügynök segítségével indexeljük. Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni ezen, mert észrevettük, hogy a legtöbb felhasználó már mobiltelefont használ. A mobil-első indexelés nem ugyan az, mint a mobilbarát jelleg. Még az olyan oldalakat is rendesen lehet indexelni a mobil Googlebottal, amelyeknek egyáltalán nincs mobilverziójuk.
A célunk az, hogy a mobil-első indexelést használjuk az összes webhelyen, a keresőtalálataink között. Sok időt áldozunk arra, hogy biztosítsuk a felhasználók számára, hogy képesek legyenek megtalálni, amit keresnek, és hogy segítsünk a webhelytulajdonosoknak, hogy alkalmazkodni tudjanak, ha tenniük kell valamit.
Rájöttünk, hogy a webhelyeket többnyire rendesen lehet indexelni egy mobileszközzel. Jelenleg algoritmusokkal figyeljük, hogy az oldalak mikor állnak készen, és elvégezzük a váltást [a mobil-első indexelésre], amikor ez megtörténik. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy készen áll-e egy webhely erre, összehasonlítjuk egymással a mobil és az asztali verziókat, hogy meggyőződjünk róla, hogy biztosan meg tudjuk találni az összes tartalmat, beleértve a strukturált adatokat, és a képeket is.
Mivel hosszú távon az a célunk, hogy minden webhelyen mobil-első indexelésre váltsunk át, nem tervezünk fel- és leiratkozási opciókat kínálni erre az indexelési módszerre.”
Szintén nincs mit túlrészletezni ezen a kérdésen. Jonh utolsó mondata egyértelmű és határozott: előbb-utóbb mindenkit elér a Google mobil-első indexelése, amiről nem lehet „leiratkozni”. Ha szeretnéd ellenőrizni, hogy webhelyedet melyik indexelési módszerrel térképezi fel a Google, akkor Search Console felületén navigálj a bal oldali oszlopban a Beállítások fülre.
6.Hogyan lehet robots.txt fájlt beküldeni az új Google Search Console verzióban?
A robotx.txt fájl különféle utasításokat tartalmaz a webhelyekre érkező feltérképező robotok számára. Ezt a Search Console régebbi verziójában egyszerűen feltölthették a felhasználók, de úgy tűnik, hogy az új verzióban már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. A kérdés így hangzott:
„Az új Google Search Console-ban nem tudunk robots.txt fájlokat beküldeni. Ehhez a régi verzióra kell átváltanom. Mikorra tervezik ezt az új verzióba is átvinni?”
Íme a válasz:
„Mint azt bizonyára észrevetted, még mindig folyamatban van a funkciók és jelentések átvitele a régi Search Console-ból az új Search Console-ba. Attól függően, hogy mikor nézed ezt a videót, lehet, hogy már további funkciókat is átvittünk.
Általánosságban nem az a tervünk az új Search Console-lal, hogy simán csak átmásoljuk a funkciókat, hanem hogy eközben újragondoljuk őket. „Milyen problémákban próbálunk segíteni a webhelyeket?” „Olyasvalami ez, amit az eszközeinkkel kell megoldani, vagy az adott probléma javarészt irrelevánssá vált?” „Tudunk-e olyan módon segíteni, ami hatékonyabb, esetleg kevésbé zavaros?”
Mindezzel csak azt szeretnénk mondani, hogy rengeteg munkával jár új funkciókat hozzáadni az új Search Console-hoz, szóval némi időbe telhet.
Általánosságban igyekszünk nem előre bejelenteni a nagyobb újításokat, és inkább csak akkor bevezetni őket, amikor elkészültek. Addig is, a régi Search Console használata természetesen tökéletesen jó megoldás.”
Röviden: türelem. A Google folyamatosan dolgozik az új Search Console bővítésén, ráadásul igyekszik még hasznosabbá, relevánsabbá tenni azt a felhasználók számára, hogy olyan funkciók és eszközök kerülhessenek bele, amikre manapság egy webmesternek szüksége lehet. Ha bármit hiányolunk az új verzióból – úgymint például a robots.txt fájl beküldését –, akkor elég csak átmenetileg a régi verzióra visszaváltani (a bal alsó sarokban), és ott elvégezni az adott műveletet.
